Muslica szökésbiztos tolóajtó

A legtöbb terraristának gondot okoz, hogy az eleségállatok előbb vagy utóbb megjelennek a lakás különböző pontjain. Az egyre bővülő békaállomány nagy része a “halas szobában” kapott helyet, de a muslicák mégis megjelennek a nappaliban, konyhában stb..  Az új kedvenceink a Ranitomeya amazonica-k, akiknek a kifejlett mérete 2 cm körül mozog, amihez persze illeszkedik az elfogyasztható eleségállat mérete is, ami apró muslica illetve ugróvillás lehet. Az apró muslincákra halmozottan igaz, hogy a legkisebb résen is képesek megszökni, hát még a tolóajtós terrárium két ajtaja közötti résen, ezért valami megoldást kellet találni. Már csak azért is, mert nem a lakást, hanem a békákat akarom etetni :). Az alábbi honlapon találtam is egy jó módszert:

http://www.dendroboard.com/forum/parts-construction/77533-fly-proofing-euro-sliding-door-viv.html

A dolog lényege, hogy szilikon csíkot viszünk fel a tolóajtó két üvege közé, ezzel eltömítve a rést.
A leírtak alapján csináltam a meg az amazonikák terráriumánál is néhány hónapja. Nagyon bevált ezért felvettem a kapcsolatot a bejegyzés írójával Doug Hollister-rel, aki az Coloradóban (USA) békázik. Engedélyt adott rá hogy az összes cikkét lefordítsam magyarra és fotókkal együtt közzétegyem az oldalamon. (Még egyszer köszönöm szépen!).

PICT0001

A profil

Először is egy régi nem használt plasztikkártyából vagy valamilyen műanyag lapból a fenti képen látható profilt kell kivágni. A kártya közepénél lévő félkör alakú kivágás nagysága adja meg a szilikon csík magasságát. Az eredeti szerző fúróval készítette el a félkörös kivágást, én egy tapétavágóval kivágtam egy kis bemélyedést és egy mezei félkör alakú reszelővel finomítottam. A tolóajtó sínjétől függően minimum 2-3 mm vastagságú szilikon csík kell a két üveg közé. A szép az egészben ha egyszer megcsináljuk ezt a profilt akkor az összes későbbi terráriumnál is használható lesz, szóval érdemes eltenni.

PICT0003

A félkör alakú kivágás kialakítása fúróval

  A tolóajtó egyik üvegének (arra, amelyiket kevesebbszer fogjuk nyitni) a függőleges oldalára öntapadós festő maszkolószalagot (festék és barkácsboltokban kapható) kell ragasztani, úgy hogy a szalag és az üveg széle között maradjon hely a szilikon csíknak.

PICT0004

Maszkolószalagozás

PICT0008

Közelebbről

Ezután egy szigetelőszalag csíkot kell ragasztani az üveg élére is, amit egy borotvapengével méretre vágunk. Arra kell figyelni, ha nem egyenes a szigetelőszalag vágási felülete akkor, csak szaggatottan tudjuk a plasztikkártyát végighúzni, aminek következtében a szilikon csík minden lesz csak nem szép, ezért ha nem sikerül szépen levágni a szigetelőszalagot, akkor hagyjuk el.

PICT0009

Szigetelőszalag az üveg élén

PICT0012

Méretre vágás

Az üres sávra végighúzunk egy folyamatos nagyjából egyenes szilikon csíkot, én aqua-siliconet használok, de az FBS is ugyanilyen jó erre a célra. Ha nem folyamatos a szilikon akkor légbuborékos lehet a csík.

PICT0014

A szilikon felvitele

A profilra vágott kártyát ezután a képen látható módon az üveg végére illesztjük, és egy határozott, egyenletes mozdulattal végighúzzuk rajta.

PICT0015

Ráillesztés

PICT0019

Lehúzás

Ha ügyesek voltunk, akkor a kártyára vágott félkör alakú szilikon profil marad az üveg teljes hosszában, a felesleges szilikon pedig a kártyán marad.

PICT0023

A frissen húzott szilikon csík

PICT0020

A maradék sziló

Ezután még a száradás megkezdése előtt a maszkolószalagot és a szigetelőszalagot 1-1 határozott mozdulattal el kell távolítani. Ezután már csak ki kell várni az 1 napos száradási határidőt. A szilikon csík két végét nem lehet szépen megcsinálni, de nem is kell mert azt a részét ami a sínben fut egyébként is le kell vágnunk a száradás után, hogy eltudjuk húzni az ajtót.

PICT0021

A levágandó rész

Ha nem lenen tökéletes elsőre a zárás, akkor egy borotvapengével le lehet kaparni a csíkot száradás után és  ezután lehet újra próbálkozni. Ha jól sikerül, akkor már csak az maradt, hogy hátradőlünk és gyönyörködünk a muslica szökés biztos terráriumunkban.

PICT0007

A szerző szilikoncsíkja

P1180193

És az enyém 🙂

Természetesen, több más megoldás létezik a problémára, pl. 1-2mm vastag üvegcsík beragasztása, gyári öntapadós szilócsik stb.

 

Felhasznált irodalom:

Doug Hollister bejegyzése (http://www.dendroboard.com/forum/parts-construction/77533-fly-proofing-euro-sliding-door-viv.html)

Reklámok

Ranitomeya amazonica hangja

A hívó hangjukra talán a legjobb utánzószó a pírregés, mindenesetre nagyon távol áll a hazai békák “brekegésétől” vagy a “kuruttyolásától”. A hangjuk éles zümmögésre/ciripelésre emlékeztet, de alig halható, úgyhogy ezeket a nyílméregbékákat nyugodtan tarthatjuk akár hálószobában is. Amikor elcsendesül a város zaja akkor is csak fülelve veszi észre az ember. Emiatt a videó készítésénél utólag kellet ráerősíteni a hangra, illetve a zajt elnyomni.

Tapasztalatok az elmúlt két év alapján

Az alábbi bejegyzés „Az első terráriumom hátterezése, berendezése” című bejegyzés folytatása.

Gyorsan eltelt ez a 2 év. Az első terráriumunk azóta és szépen üzemel, a békák jól érzik magukat, ezt mi sem bizonyíthatja jobban hogy folyamatosan petéznek. Mi meg a terráriumok számát gyarapítjuk azóta is 🙂 Sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, nem hiába, ez egy olyan hobbi, hogy a tudásnak csak kis részét lehet könyvből elsajátítani, a fennmaradó nagyobb részt pedig csak gyakorlat útján lehet megszerezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg dolog jóval könnyebb volt a sok éves haltenyésztési múlttal (és jelennel), mint anélkül lett volna.

Akkor lássuk:
A hátterezésnél azért esett a választásunk a fehér cementes verzióra, mert könnyebben takarítható, mint egy természetes, talaj alapú háttér. Bebizonyosodott, hogy tényleg nagyon jól takarítható, de az a hátránya, hogy előre meg kell tervezni a növények helyeit, mert nehézkes új ültető zsebeket hozzáadni egy működő terráriumhoz. A természetes háttér lehet parafa, vagy tőzeggel esetleg kókuszrosttal bevont hungarocell vagy purhab. Sajnos nehezen takarítható, mert a dörzsölés hatására erősen kopik, viszont növényt illetve cserepet oda tudunk tűzni egy kis fémdróttal vagy kapoccsal ahova szeretnénk, de akinek több ideje van a terráriummal bíbelődni az válassza nyugodtan mert sokkal esztétikusabb.

Mint az a fentiekében olvasható a behelyezett fákkal elég sokat küzdöttünk, mert szinte mindig penészesedésnek indultak függetlenül a szellőzés milyenségétől és méretétől. A szőlőtőke és az uszadéka sajnos nem igazán magas páratartalmú terráriumba való. Ha mégis valódi fát szeretnénk betenni a legjobb megoldás, ha valamilyen vasfát teszünk be, mert az garantáltan nem fog penészedni, illetve sok-sok év alatt sem bomlik le.

A másik nagyobb problémát a növények jelentették még az elején, mert a legtöbb elég hamar elpusztult. A broméliát jó ötletnek tűnt az agyaggolyó szintje alá süllyesztett cserépbe ültetni, de sajnos nem volt az. Az okot az a távhit adta, hogy a broméliák szeretik a nedvességet, ez részben igaz is, de csak a magas páratartalmat kedvelik, azt nem ha gyökerük folyamosan vízben áll. Igazból jobban viseli, ha kiszárad egy picit a gyökere, mint azt, ha nedvesen van folyamatosan. Ugyanez sajnos igaz a ficus pumila-ra, a szobai borostyánra, fittóniákra, pletykákra és a tillandsiák is.

Ami jól bírja a folyamatos vizet az a szobai futóka, aminek még az sem okoz gondot, ha a levele is folyamatosan víz alatt van. (Igaz víz alatt sok levelét elveszti de folyamatosan újakat hoz) Ezek a növények is jól bírják a vizet: vitorlavirág, diffenbachia, syngonium, gyompálma. A vízi növények közül az anubiasok és a mohafélék egy része bírja a párás levegőn való tartást.

A technikából a szökőkútpumpaként berakott akvárium szűrőt néhány hónap után lecseréltük egy akváriumi vízpumpára, mert már nem tudta kellően magasra emelni a vizet, kitakarítása után sem.

A fenti írásban még gondot fordítottunk arra, hogy a növények talaj nélkül aquapóniásan agyaggolyókkal legyenek beültetve. Ez teljesen fölösleges, kicsi az esélye annak, hogy a talajjal bármiféle szennyezést vagy kórokozót vigyünk be, de azért kerüljük a kiskertből összeszedett földet, biztos ami biztos. Az agyaggolyó réteg fölé célszerű egy sűrű szövésű hálót tenni, hogy a vizet tisztán tartsuk, illetve a golyók ne menjenek teli elhalt levelekkel, talajdarabkákkal, mohadarabkákkal, gyökérzettel így a takarítás is sokkal egyszerűbb, mert hálóstól ki lehet emelni az egész avart.

Nagyon megkedveltük ezt a hobbit, ezt más sem mutathatná jobban hogy folyamatosan bővítgetjük a békaállományt, ami már a következőkből áll (hozzánk kerülési sorrendben): Dendrobates tinctorius “azureus”, Denrobates leucomelas, Dendrobates tinctorius “nominat”, Phyllobates vittatus, Theloderma bicolor (nem a nyílméregbékák családjába tartozik), Ranitomeya amazonica.

Jelenleg így néz ki a terrárium:

P1180052 másolata P1180049 másolata P1180048 másolata