Könyvajánló: Amanda and Greg Shiler: Poison Dart Frogs

Ezt a könyvajánlót még 2013-ban írtam a dendrobase.hu-ra, mivel ide anno elfelejtettem feltenni, most pótolom ezt a hiányosságot!

Mivel magyar nyelvű nyomtatott irodalom nincs a nyílméregbékákról, kivéve a Terrárium magazin cikkeit, elkezdtem kutatni, hogy a külföldön hogy állnak szakirodalommal. Nem nehéz kitalálni, hogy sokkal jobban, mint mi. Elég sok könyvet találtam, illetve egy folyamatosan megjelenő folyóiratot is. Kiválasztottam egy könyvet és megrendeltem az internetem.

A választásom erre a könyvre esett: Amanda and Greg Shiler: Poison Dart Frogs. Több mint 15 éves tapasztalattal rendelkező amerikai nyílméregbéka tenyésztő házaspár írta, a betegséggel kapcsolatos részt pedig egy helyi, hüllőkre és kétéltűekre szakosodott állatorvos (nálunk van egyáltalán ilyen állatdoki???) egészítette ki.

 

Nem bántam meg a választást, kiolvastam az egészet és nagyon jónak találom, kellően részlet gazdag, könnyem érethető, sok apró tartási fogás/trükk is van benne, valamint elég hozzá az alapfokú angol nyelvtudás is. Főleg kezdőknek ajánlom, de azért a haladoknak is érdekes lehet benne néhány praktika.

 

Az amazonom néhány oldalas előnézet, van fent róla: http://www.amazon.com/Poison-Dart-Frogs-Complete-Herp/dp/0793828937/ref=sr_1_1?ie=UTF8&qid=1373617808&sr=8-1&keywords=poison+dart+frogs#reader_0793828937

A könyvet szerzői jogok védelme miatt nem tehetem közzé, de csináltam egy kivonatot a tartalomjegyzékéből, ha valakit valamelyik fejezetrész érdekelne, akkor néhány mondatban szívesen leírom, hogy miről van benne szó.

 

1. Introduction (Bevezetés)

2. Natural hystory (Természetes élőhely)

Range and Habitat (Természetes előfordulási hely, elterjedés)

The blue frogs of Suriname (Suriname kék békája)

Vacationing In Hawai (Hawai vakáció)

Skin toxins (Bőrben található mérgek)

The true dart frog (Az igazi nyílméregbéka)

Taxonomy (Taxonómia)

Summing up (Összefoglalás)

3. Housing (Terrárium kialakítása és berendezési tárgyai)

Temperature (Hőmérséklet)

Humidity (Páratartalom)

Humidifying Methods (Páratartalom növelési lehetőségek)

Humid, not wet (Párás, nem vizes)

Light (Fény, megvilágítás)

Photoperiod (Világítási ciklus)

Reverse Cycle (Fordított ciklus)

Quarntine (Karantén)

Enclosures (Terrárium)

Substrate (Ajzat, talaj)

The false bottom (Ál aljzat)

Other substrates (További ajzatok)

Background (Háttér)

Foam background  (Különböző haboskból kialakított háttér)

Silicone and other items (Silikon és használtai eszközök)

Plants (Növények)

Cleaning plants (növények tisztítása)

Tank furniture (Terrárium bútor)

Vivarium maintenance (Vivarium gondozás)

4. Feeding (Etetés)

Diet and skin toxicity (Eleség és a bőrben található méreg kapcsolata)

Nutritional supplementation (Tápanyag ellátás)

Flightless fruit flies (Röpképtelen muslica)

Culturing fruit flies (Röpképtelen muslica tenyésztése)

Feedind D. hydei Larvae (Muslica lárva felteteése)

Springtails (Ugróvillások)

Rice flour beetles (Zsizsik)

Phoenix worms (Phoenix féreg)

Crickets (Tücsök)

Feeding tadpoles (Ebil etetés)

5. Health Care (Egészségügy)

Starting at the source (Megfelelő beszerzési források)

Finding a veterinarian  (Állatorvos szükségessége)

Quarantine (Karantén)

Disinfection (Fertőtlenítés)

Stress (Stresz)

Stress in new frogs (Az új békát érő stressz)

Handling (Kézbe vétel)

Transporting frogs (Békák szállítása)

Other stressors (további stressz források)

Chemicals and fumes (Vegyianyagok és gázok)

Hazards int he tank (Veszélyek a terráriumban)

Skin infections (Bőr fertőzések)

Obesity (Elhízás)

Shedding Problems (vedlési problémák)

Dehydration (Kiszáradás)

Nutrial deficiencies (Tápanyag hiány)

Vitamin A deficiency (A vitamin hiány)

Calcium and vitamin D (kálcium és D vitamin)

Bloating: Egg binding or kidney failure (Pete besülés vagy vesebaj)

Prolapses

Parasites (Paraziták)

Spindly Leg  Syndrome (Gyufaláb szindróma)

Chytridiomycositis (Chytridiomycositis)

Deth, euthanasia and necropsies (Pusztulás, eutanázia, boncolás)

Dr.Wwright’s advice for euthanasia (Dr. Wright tanácsa az eutanáziával kapcsolatban)

Necropsy (Boncolás)

The amphibian crisis in Panama ( A Panamai kétéltű krízis)

In conclusion (Konklúzió)

6. Breeding (Szaporodás)

The number game (A számok játéka)

Sex ratios (Nemek aránya)

Fighting females (Verekedő nőstények)

sings of sexual maturity (Az ivarok jelei)

Toe-oad size (Lábújjpárna)

Body size (Testméret)

Calling (Hívás)

Put it together (Konzultáció a többi békással)

The jungle bungalow (Petézőhelyek)

Egg-feeders (Terméketlen petével etető békák)

Breeding other dart frogs (További fajok szaporidása)

Caring for the eggs (Gondoskodás a petékről)

Carring for the tadpoles (Gondoskodás az ebihalakról)

Caring for froglets  (Gondoskodás a kis békákról)

About morphs (A különböző változatokról)

Final thoughts (Záró gondolat)

7. Species Account (Fajleírások)

Dendrobates auratus

Dendrobates azureus

Dendrobates fantasticus

Dendrobates galactonotus

Dendrobates imitator

Dendrobates lamasi

Dendrobates leucomelas

Dendrobates reticulatus

Dendrobats tinctorius

Dendrobates tuncatus

Dendrobates ventrimaculatus

Epipedobates tricolor

Epipedobates trivittatus

Phylobates aurotenia

Phylobates bicolor

Phylobates lugubris

Phylobates terribilis

Phylobates vittatus

Resources (Források)

Index

Phyllobates bicolor

A Phyllobates bicolor, közeli rokona a Phyllobates vittatus-nak. Annyira, hogy pici korában nem is lehet őket megkülönböztetni egymástól, mert mindkettő hátán fekete alapon 2-2 narancssárga-sárga csík van. Növekedésük során a P. vittatus-ok csíkjai nem változnak, viszont a bicolor-oké szépen összemosodik. Mindenképpen szerettem volna őket, de amikor fotókat kértem a picikről, elbizonytalanodtam és kértem az eladót, hogy várjunk még velük, mert nem kértem vittatus hasonmást tartani. Ahogy növekedtek szépen kezdett összemosódni a csíkjuk, így már mertem belőlük venni.

Így néztek ki egészen pici korukban:

Na ugye, hogy kiköpött vittatus-ok 😀

Így pedig az érkezésük után, illetve az új helyükön:

~5 hónappal az érkezésük után:

 

Most már felnőttek, a csíkok teljesen összemosódtak, ezt a gyönyörű látványt adva, remélem lassan petézni is fognak:

 

Meglepetés kisbéka az egyik terráriumban

Az egyik esti etetésnél az alábbi kis jövevényre figyeltünk fel, a P. vittatus-os terráriumban. Nagyon picike, kb. babszem méretű, kisebb, mint a mesterségesen nevelt társai. A terráriumban van egy nehezen hozzáférhető rész a csobogónál, valószínűleg oda petéztek a szülők. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy megvan még bennük a gondoskodás ösztöne, hogy eljutatták a kicsit a terrárium tavacskájáig.

Remélem máskor is lesz részünk ilyen meglepetésben!

Tapasztalatok az elmúlt két év alapján

Az alábbi bejegyzés „Az első terráriumom hátterezése, berendezése” című bejegyzés folytatása.

Gyorsan eltelt ez a 2 év. Az első terráriumunk azóta és szépen üzemel, a békák jól érzik magukat, ezt mi sem bizonyíthatja jobban hogy folyamatosan petéznek. Mi meg a terráriumok számát gyarapítjuk azóta is 🙂 Sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, nem hiába, ez egy olyan hobbi, hogy a tudásnak csak kis részét lehet könyvből elsajátítani, a fennmaradó nagyobb részt pedig csak gyakorlat útján lehet megszerezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg dolog jóval könnyebb volt a sok éves haltenyésztési múlttal (és jelennel), mint anélkül lett volna.

Akkor lássuk:
A hátterezésnél azért esett a választásunk a fehér cementes verzióra, mert könnyebben takarítható, mint egy természetes, talaj alapú háttér. Bebizonyosodott, hogy tényleg nagyon jól takarítható, de az a hátránya, hogy előre meg kell tervezni a növények helyeit, mert nehézkes új ültető zsebeket hozzáadni egy működő terráriumhoz. A természetes háttér lehet parafa, vagy tőzeggel esetleg kókuszrosttal bevont hungarocell vagy purhab. Sajnos nehezen takarítható, mert a dörzsölés hatására erősen kopik, viszont növényt illetve cserepet oda tudunk tűzni egy kis fémdróttal vagy kapoccsal ahova szeretnénk, de akinek több ideje van a terráriummal bíbelődni az válassza nyugodtan mert sokkal esztétikusabb.

Mint az a fentiekében olvasható a behelyezett fákkal elég sokat küzdöttünk, mert szinte mindig penészesedésnek indultak függetlenül a szellőzés milyenségétől és méretétől. A szőlőtőke és az uszadéka sajnos nem igazán magas páratartalmú terráriumba való. Ha mégis valódi fát szeretnénk betenni a legjobb megoldás, ha valamilyen vasfát teszünk be, mert az garantáltan nem fog penészedni, illetve sok-sok év alatt sem bomlik le.

A másik nagyobb problémát a növények jelentették még az elején, mert a legtöbb elég hamar elpusztult. A broméliát jó ötletnek tűnt az agyaggolyó szintje alá süllyesztett cserépbe ültetni, de sajnos nem volt az. Az okot az a távhit adta, hogy a broméliák szeretik a nedvességet, ez részben igaz is, de csak a magas páratartalmat kedvelik, azt nem ha gyökerük folyamosan vízben áll. Igazból jobban viseli, ha kiszárad egy picit a gyökere, mint azt, ha nedvesen van folyamatosan. Ugyanez sajnos igaz a ficus pumila-ra, a szobai borostyánra, fittóniákra, pletykákra és a tillandsiák is.

Ami jól bírja a folyamatos vizet az a szobai futóka, aminek még az sem okoz gondot, ha a levele is folyamatosan víz alatt van. (Igaz víz alatt sok levelét elveszti de folyamatosan újakat hoz) Ezek a növények is jól bírják a vizet: vitorlavirág, diffenbachia, syngonium, gyompálma. A vízi növények közül az anubiasok és a mohafélék egy része bírja a párás levegőn való tartást.

A technikából a szökőkútpumpaként berakott akvárium szűrőt néhány hónap után lecseréltük egy akváriumi vízpumpára, mert már nem tudta kellően magasra emelni a vizet, kitakarítása után sem.

A fenti írásban még gondot fordítottunk arra, hogy a növények talaj nélkül aquapóniásan agyaggolyókkal legyenek beültetve. Ez teljesen fölösleges, kicsi az esélye annak, hogy a talajjal bármiféle szennyezést vagy kórokozót vigyünk be, de azért kerüljük a kiskertből összeszedett földet, biztos ami biztos. Az agyaggolyó réteg fölé célszerű egy sűrű szövésű hálót tenni, hogy a vizet tisztán tartsuk, illetve a golyók ne menjenek teli elhalt levelekkel, talajdarabkákkal, mohadarabkákkal, gyökérzettel így a takarítás is sokkal egyszerűbb, mert hálóstól ki lehet emelni az egész avart.

Nagyon megkedveltük ezt a hobbit, ezt más sem mutathatná jobban hogy folyamatosan bővítgetjük a békaállományt, ami már a következőkből áll (hozzánk kerülési sorrendben): Dendrobates tinctorius “azureus”, Denrobates leucomelas, Dendrobates tinctorius “nominat”, Phyllobates vittatus, Theloderma bicolor (nem a nyílméregbékák családjába tartozik), Ranitomeya amazonica.

Jelenleg így néz ki a terrárium:

Theloderma bicolor- Mohabéka

Theloderma bicolor, Sa-Pa vagy Chapa mohabéka vagy Chapa bogár szemű béka  Bourret, 1937  (vagy Rhacophorus leprosus bicolor )

De maradjunk a köznapi nevénél; mohabéka, egy békafaj aRhacophoridae családból. Endemikus fajnak számít  Vietnámban, a Quang Tri tartomány északi felén; és a szomszédos részein Kínának (azaz Yunnan ).  Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők. Ahol édesvízben, és sziklás területeken egyaránt előfordul. Hétköznapi nevét abból a tényből eredően kapta, hogy bőrén a szeplők és a sötétzöld minták, kitüremkedések hasonlítanak a mohás sziklákra. Ez a külső teszi  hatékonnyá az  álcázást, mintha csak egy  álruhát viselne.

A  Theloderma nemzetségébe található a  Theloderma corticale is -ami nagyon hasonlít a bicolorra, ám nem színváltozata hanem különálló faj- köznevén Vietnámi mohabéka. Ő még fokozza is ezt a rejtőzködési formát, a mintázatában rejlő piros pöttyökkel, melyek mintha a moha “virágai” lennének.  Az ilyen növényekre és állatokra mondjuk, hogy mimikrik...

Az élőhelyének elvesztése fenyegeti a mohabékákat, ezért  az IUCN (International Union for Conservation of Nature) Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján  szereplő veszélyeztetett faj.

forrás:

Kriston Kunz, Sandra Honigs ,Tobias Eisenberg: Moosfrösche- Die Gattung Theloderma

http://en.wikipedia.org/wiki/Theloderma_bicolor