A muslicákról általában:
A röpképtelen muslicát laboratóriumi kísérletekhez tenyésztették ki a röpképes változatokból. A terrrarisztikában számos változata létezik, van olyan, aminek abszolút nincs szárnya, de van olyan is, aminek a szárnya megvan, de gyűrött, kacska ezért nem tud vele repülni. A színezetük is eléggé változatos lehet: sárga, barna, fekete stb., a szemük színe pedig: piros, barna vagy zöldszemű stb. A röpképtelenség miatt könnyebb velük, mint a röpképesekkel, egyrészt, mert a tenyészet kinyitásakor nem repül az egész az arcunkba, másrészt az állatok is könnyebben el tudják őket kapni. Két általánosan elterjed fajt szoktunk megkülönböztetni a Drosophila melanogaster-t és a Drosophila hydei-t, a jelentőségük a méretbeli eltérésükből adódik, az előbbi kisebb (~ 1,5 mm) az utóbbi pedig nagyobb (~3,0 mm). Mindkettő kiváló eleség kétéltűek, hüllők, pókok, imádkozó sáskák, díszhalak stb. részére. A kisméretűt mindegyik nyílméregbéka eltudja fogyasztani, valamint a legtöbbnek a frissen átalakult formája is. A nagyobb muslicát viszont már csak a közepes méretű illetve az ennél nagyobb békák tudják elfogadni, a frissen átalakultak viszont nem. Akvarisztikában csak a felszínről táplálkozó halak képesek megenni, mert nem süllyed le az aljzatra.
Nagy muslica tenyészet
Kis muslica tenyészet
A tartó edény és a szellőzés:
A minimális pohárméret a 3dl-es, de a fél literes vagy az annál nagyobb a legjobb. A 3 dl-es változatot már rég óta nem használom, mert nem elég hatékony a befektettet energiához képest, de ha valakinek egyszerre csak kevés muslica kell, akkor jó lehet. Ideálisnak a fél literes eldobható műanyagpohár bizonyult, elég tágas, ezért sok muslicának tud otthont adni, valamint elég magas hogy ne keljen villámtempóban folyamatosan kocogtatva nyitni-csukni. Előfordul, hogy 2 literes üdítős palackból is csinálok tenyészetet, de valahogy a nagyobb tér nem mindig jelent annyival több muslicát, valamint az üvegek is több helyet foglalnak a polcon. A 0,5-1 literes savanyúságos vödör sem vált be annyira, mert a muslicát először etetőpohárba szoktam rázni, de mivel ezek a vödrök jóval szélesebb átmérőjűek, elég sok mellé megy, illetve nem is elég magasak, amik így ugyanazt a problémát hordozza, mint alacsony poharak. A poharat és az üdítősüvegeket általában szivacsdugóval zárjuk le. A vödröket pedig egy hálóval ellátott kupakkal, zárjuk le. A jó fedő megakadályozza a muslicák kimászását, a röpképes muslicák bejutását, valamint megfelelő szellőzést is biztosít, illetve könnyet nyitható-csukható. A lényeg, hogy olyan jól szellőző anyagot válasszunk, ami ha elmossuk az újrahasznosítás miatt se keljen mindig pótolni, ezzel elég sok energiát és pénzt tudunk megspórolni hosszútávon. A fentieken túl persze számos egyéb tartó-fedő párosítás is létezik, mindenkinek mások az igényei és más válik be.
Frissen indított tenyészet
A táptalaj:
A muslica tenyészetek alapja a táptalaj, amiből ~2-3 cm vastagságút teszünk egy pohárba. A táptalaj sokfelé lehet, mindenki másra esküszik, más körülmények között másik működik jobban. Éppen ezért konkrét receptet nem teszek közzé, mert mindenkinek más válik be, illetve pontosan követve a recepteket sem sikerül mindig ugyanúgy. A kezdő békásoknak éppen ezért kiemelten fontos, hogy a békák érkezése előtt kezdjék meg a muslicagyártást, egyszerre több receptet is kipróbálva, mert elsőre nem mindig szokott sikerülni és kell egy kis idő a gyakorlathoz. Én alapjában gyümölcs-, tejtermék- vagy krumplipüré alapút szoktam használni, de egyikhez sincs (már) konkrét receptem mint a jó háziasszony szemre, érzéssel csinálom. Kis mennyiségű cukor és élesztő a tejtermékes változat kivételével mindegyikbe kell. Léteznek előre kevert porok is, amikhez csak vizet esetleg ecetet kell hozzáadni, ezek itthon még nem elterjedtek, de külföldön többféle is létezik. A táptalajjal kapcsolatosan egy fontos szempont, ami kiverheti a családnál a biztosítékot, hogy ha nincs a tenyészeteknek egy külön helyiségünk, akkor olyan receptet keressünk, ami kevésbé szagos, illetve a tenyészetek elöregedésével egyre erősebb a szaguk ezért időben szüntessük meg a kiöregedetteket. A gyümölcs és a tej alapúak szagosabbak, a krumplipüré alapúak kevésbé, de ez függ a többi összetevőtől is.
Néhány magyar illetve angol nyelvű recept:
http://www.dendrobase.hu/elesegallatok/muslica-taptalaj-2
http://www.dendrobase.hu/elesegallatok/muslica-3
http://www.amphibiancare.com/frogs/articles/fruitflies.html
http://www.aka.org/ark/flies.htm
http://www.dendroboard.com/forum/food-feeding/58634-ff-media-recipes-list.html
Mászó réteg, -felület:
A táptalajra a “mászó réteg” (rafia, kartonpapír, műanyag háló, faforgács, stb.) kerül, ami arra szolgál, hogy a muslicák, illetve a bebábozódni készülő nyüvek fel tudjanak rá mászni. Személy szerint jobb szeretem a papírt, mert segít szintentartani a nedvességet, felvesz egy kis nedvességet, és nem ragadnak be a muslicák a táptalajba. A színes, fényes, reklámújságok nem jók erre a célra a sok festék miatt, illetve csak kevés nedvességet tudnak felszívni. A legalkalmasabb és a legolcsóbb a kartonpapír vagy a hullámpapír.
A tenyészet életciklusa:
A frissen indított tenyészetben a muslicák folyamatosan rakják a petéket. A petékből először nyüvek lesznek, majd a nyüvekből bábok, majd a bábokból muslicák. Ez az átalakulás kb. 10-16 napot vesz igénybe, ami után már lehet etetni a tenyészetből. A frissen kelt röpképtelen muslicák is folyamatosan petéznek, ezért amíg ki nem merül vagy szárad a táptalaj (további ~2-3 hét), a tenyészet folyamatosan termeli a tovább a muslicákat. A tenyészeteket nem kell etetni, amíg van benne táptalaj addig biztosítva van a muslicáknak és a nyüveknek az enni és innivaló. Magasabb hőmérsékleten tartava (főleg nyáron) néha nem árt egy növény spriccelővel kicsit megnedvesíteni a táptalajt, hogy ne száradjon ki idő előtt, de vigyázva hogy túl nedves se legyen, mert akkor meg a nyüvek fulladnak meg.
A két muslicafaj közötti különbségek:
Mindkét fajra igazhogy ~20-30 °C környékén kell őket tartani. A kisebb Drosophila melanogaster, melegebb hőmérsékleten produktívabb, míg a nagyobb Drosophila hydei az alacsonyabb hőmérsékletet szereti. Az előbbi 25-26 °C-on ~10, az utóbbi ~16 nap alatt kell ki, értelem szerűen, alacsonyabb hőmérsékleten mindkettő lassabban, magasabb hőmérsékleten pedig rövidebb idő alatt kell ki. Mindegyik fajta tenyészet röpképessé tud válni, ha belekerül egy röpképes példány. A D. melanogaster tenyészetek nyáron a magasabb hőmérsékleten spontán is röpképesedhetnek, ezért ha lehetőségünk van rá, tartsuk őket hűvösebb helyen, illetve szabad levegőn (ne a lakásban!) szelektáljuk őket, magyarul nyissuk ki és ami repülni akkor hadd repüljön, a pohárban pedig csak a röpképesek maradnak. A nagyobb D. hydei csak akkor lesz röpképes ha bekerül egy röpképes egyed a tenyészetbe.
Nagy muslica (Drosophila hydei)
Kis muslica (Drosophila melanogaster)
Problémák:
A lényeg hogy a táptalaj kb. krumplipüré állagú legyen, ha ennél hígabb, akkor a muslicák és a nyüvek beletapadnak, ha pedig sűrűbb, akkor a tenyészet idő előtt kiszáradhat. A kiszáradás ellen nedvesítéssel lehet próbálkozni, a túlzott nedvesség ellen pedig egy kevés zabpehelylisztet szoktam beoltás előtt a tenyészet tetejére önteni, ami így már kellően ragadás mentes felületet biztosít a muslicáknak. További probléma lehet olyan nem kívánt élőlények megjelenése, mint a penész vagy az atkák, mind a kettő általában mindig jelen van valamilyen szinten, gond csak akkor van velük, ha ezek elkezdenek uralkodni és kiszorítják a muslicákat. A tenyészeteket 28-30 nap után el kell távolítani a többitől, mert ezután az idő után már lecsökken a muslicák szaporodása, viszont az atkáké és a penészé nem. Az atkák ellen úgy védekezhetünk, hogy csak olyan tenyészetből indítunk újat, ami frissen beindult, és nagyon messze van még a 28-30 napos határidőtől, mert akkor jó eséllyel még csak kevés atka van benne. Az atkák ellen külföldön anti atka papírt használnak, ami egy olyan papír, ami atkaűző és -irtó vegyszerrel van átitatva. Külföldön nagy biztonsággal használjak, a gond vele csak annyi hogy itthon nem igazán beszerezhető, illetve ha igen akkor borsos az ára, valamint a felbontás után gyorsan elveszti a hatóerejét. A penész akkor tud felülkerekedni ha kevés a muslica valamint a nyű a tenyészetben, ami akkor fordul elő, ha keveset oltottunk át, illetve túl alacsony hőmérsékleten tartjuk őket.
Újrahasznosítás, tisztítás:
A környezet és a pénztárcám védelmének érdekében a muslicatartó poharakat elmosás és fertőtlenítés után újraszoktam használni. A kiöregedett tenyészetekből egy direkt erre a célra használt fémkanállal kikaparom az elhasználódott táptalajos, bábos, trutyit, majd ezek után hypós vízzel feltöltött zárható fedelű vödörbe teszem őket félig egymásba rakva minimum. 1 napra. Ennek az az előnye, hogy utána szinte csak öblíteni kell őket, mert leázik a piszok, illetve a hypó fertőtleníti is a poharakat. Öblítés és szárítás után újra használhatóak. A műanyag minőségétől függően több tucatszor is újra lehet hasznosítani egy poharat. A szivacsokat is hypos vízbe áztatom be, viszont itt vigyázok, hogy ne legyen túl tömény vagy ne legyen benne túl sokáig, mert különben szétmarja a szivacsot. A poharakhoz képest a szivacsdugók egyébként több ciklust kibírnak, mire kidobásra kerülnek.
Frissen mosott, száradó szivacsok
Feletetésük, vitaminporozás:
Mivel az eleségállatok nem fedezik teljes körűen a békák vitamin és ásványi anyag igényét, ezért az eleségállatokat minden esetben vitaminporozni kell. A boltokban különféle vitaminkészítményeket lehet a kapni, célszerű őket felváltva adni. Érdemes őket hűtőben tartani, mert sötét hűvös helyen tarthatók el a legtovább. A muslicák feletetése történhet több módon. Általában úgy szoktam csinálni, hogy egy ~0,5 literes üres pohárba először beleszórok egy kis vitaminport, majd néhány nagyobb kocogtatás után leveszem a szivacsdugót a tenyészetről. A muslicás pohár száját megdöntöm a vitaminporos pohár felé, és folyamatos újjal történő kocogtatás közben beleszórom a vitaminporos pohárba a muslicákat. A művelet végeztével visszarakom a szivacsdugót a tenyészetre, a muslicákra a vitaminport a pohár körkörös mozgatásával lehet “felvinni”. A jó vitaminpor ismérve hogy nagyon finom szemcseméretű, ezért maradéktalanul befedi az eleségállatot.
vitaminpor
a vitaminporozó pohárba rázás
összerázás előtt
összerázás után, szép fehér muslicákat kapunk 🙂
Ha a muslincás pohár kocogtatásakor esetleg elválna a táptalaj és a mászó réteg a pohártól és megindulna a vitaminporos felé, akkor a pohár oldalát kicsit összenyomva rá lehet fogni és akkor csak a muslicák hullnak bele a vitaminporos pohárba. A másik feletetési módszer, amikor pl. elutazunk, de csak néhány napra, ami miatt nem akarok senkit megkérni az etetésre, ilyenkor csak simán leveszem a szivacsdugót és a tenyészetet beteszem a békáknak. Így érdemes akkor is eljárni, ha túl híg a táptalaj és a muslincák után az belefolyna a vitaminporos pohárba, annyi a különbség hogy úgy tegyük be a terráriumba hogy a massza ne folyjon ki belőle, illetve ha van csobogó a terráriumban, akkor az abból felfröccsenő víz se töltse illetve mossa ki a pohár tartalmát.
Alternatív felhasználás, etetés nyüvekkel:
Ha éppen nincs kéznél beindult tenyészet, akkor sem kell megijedni, ugyanis a békák szeretik a muslicák nyüveit is. Előcsalogatni őket a táptalajból úgy a legegyszerűbb, ha néhány órára kicseréljük a szivacsdugót egy légmentesen záródó kupakra, aminek hatására a nyüvek szépen felsorakoznak a pohár szájához illetve a kupakra. Ezután csak ezt a kupakot kell berakni a békáknak, illetve finoman lekocogtathatjuk a pohár szájáról is őket egy etetőtányérba. A legfontosabb hogy ne feledkezzünk meg róluk, mert bedöglik a tenyészet! Ha néhány napra elutazunk akkor egyszerűen egy dugó nélküli sok muslicát és nyüvet tartalmazó poharat szoktam berakni a terráriumokba, mert ha elfogyna a muslica a nyüveket még mindig meg tudják enni. A nyüvek etetése már csak azért is kiváló alternatíva, mint azt a lenti táblázat is mutatja, mert eltérő az ásványi anyag összetétele, mint a kifejletté.
| Ásványi anyag |
muslica |
lárva |
| Kalcium |
0,10% |
0,59% |
| Foszfor |
1,05% |
2,30% |
| Magnézium |
0,08% |
1,89% |
| Nátrium |
0,42% |
0,09% |
| Kálium |
1,06% |
1,28% |
| Réz |
18 ppm |
16 ppm |
| Vas |
138 ppm |
235 ppm |
| Cink |
171 ppm |
176 ppm |
| Mangán |
39 ppm |
110 ppm |
| Szelén |
0,07 ppm |
0,49 ppm |
Rekusz Brekusz 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!