Tapasztalatok az elmúlt két év alapján

Az alábbi bejegyzés „Az első terráriumom hátterezése, berendezése” című bejegyzés folytatása.

Gyorsan eltelt ez a 2 év. Az első terráriumunk azóta és szépen üzemel, a békák jól érzik magukat, ezt mi sem bizonyíthatja jobban hogy folyamatosan petéznek. Mi meg a terráriumok számát gyarapítjuk azóta is 🙂 Sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, nem hiába, ez egy olyan hobbi, hogy a tudásnak csak kis részét lehet könyvből elsajátítani, a fennmaradó nagyobb részt pedig csak gyakorlat útján lehet megszerezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg dolog jóval könnyebb volt a sok éves haltenyésztési múlttal (és jelennel), mint anélkül lett volna.

Akkor lássuk:
A hátterezésnél azért esett a választásunk a fehér cementes verzióra, mert könnyebben takarítható, mint egy természetes, talaj alapú háttér. Bebizonyosodott, hogy tényleg nagyon jól takarítható, de az a hátránya, hogy előre meg kell tervezni a növények helyeit, mert nehézkes új ültető zsebeket hozzáadni egy működő terráriumhoz. A természetes háttér lehet parafa, vagy tőzeggel esetleg kókuszrosttal bevont hungarocell vagy purhab. Sajnos nehezen takarítható, mert a dörzsölés hatására erősen kopik, viszont növényt illetve cserepet oda tudunk tűzni egy kis fémdróttal vagy kapoccsal ahova szeretnénk, de akinek több ideje van a terráriummal bíbelődni az válassza nyugodtan mert sokkal esztétikusabb.

Mint az a fentiekében olvasható a behelyezett fákkal elég sokat küzdöttünk, mert szinte mindig penészesedésnek indultak függetlenül a szellőzés milyenségétől és méretétől. A szőlőtőke és az uszadéka sajnos nem igazán magas páratartalmú terráriumba való. Ha mégis valódi fát szeretnénk betenni a legjobb megoldás, ha valamilyen vasfát teszünk be, mert az garantáltan nem fog penészedni, illetve sok-sok év alatt sem bomlik le.

A másik nagyobb problémát a növények jelentették még az elején, mert a legtöbb elég hamar elpusztult. A broméliát jó ötletnek tűnt az agyaggolyó szintje alá süllyesztett cserépbe ültetni, de sajnos nem volt az. Az okot az a távhit adta, hogy a broméliák szeretik a nedvességet, ez részben igaz is, de csak a magas páratartalmat kedvelik, azt nem ha gyökerük folyamosan vízben áll. Igazból jobban viseli, ha kiszárad egy picit a gyökere, mint azt, ha nedvesen van folyamatosan. Ugyanez sajnos igaz a ficus pumila-ra, a szobai borostyánra, fittóniákra, pletykákra és a tillandsiák is.

Ami jól bírja a folyamatos vizet az a szobai futóka, aminek még az sem okoz gondot, ha a levele is folyamatosan víz alatt van. (Igaz víz alatt sok levelét elveszti de folyamatosan újakat hoz) Ezek a növények is jól bírják a vizet: vitorlavirág, diffenbachia, syngonium, gyompálma. A vízi növények közül az anubiasok és a mohafélék egy része bírja a párás levegőn való tartást.

A technikából a szökőkútpumpaként berakott akvárium szűrőt néhány hónap után lecseréltük egy akváriumi vízpumpára, mert már nem tudta kellően magasra emelni a vizet, kitakarítása után sem.

A fenti írásban még gondot fordítottunk arra, hogy a növények talaj nélkül aquapóniásan agyaggolyókkal legyenek beültetve. Ez teljesen fölösleges, kicsi az esélye annak, hogy a talajjal bármiféle szennyezést vagy kórokozót vigyünk be, de azért kerüljük a kiskertből összeszedett földet, biztos ami biztos. Az agyaggolyó réteg fölé célszerű egy sűrű szövésű hálót tenni, hogy a vizet tisztán tartsuk, illetve a golyók ne menjenek teli elhalt levelekkel, talajdarabkákkal, mohadarabkákkal, gyökérzettel így a takarítás is sokkal egyszerűbb, mert hálóstól ki lehet emelni az egész avart.

Nagyon megkedveltük ezt a hobbit, ezt más sem mutathatná jobban hogy folyamatosan bővítgetjük a békaállományt, ami már a következőkből áll (hozzánk kerülési sorrendben): Dendrobates tinctorius “azureus”, Denrobates leucomelas, Dendrobates tinctorius “nominat”, Phyllobates vittatus, Theloderma bicolor (nem a nyílméregbékák családjába tartozik), Ranitomeya amazonica.

Jelenleg így néz ki a terrárium:

P1180052 másolata P1180049 másolata P1180048 másolata

Reklámok

Amikről még nem írtam ebben az etapban – avagy, hiánypótlás, ahogy megígértem:

Technika

Vízpumpa adatai:

Teljesítmény: 2 W

Vízhozam: 300l/h

Maximális emelési magasság: 0.6 m

Méretek: 4,54 x 3,91 x 2,71 cm

Nekem ez a 2 utóbbi adat volt a fontosabb,  amiket a kezdetektől figyelembe kellett vennem, a kiválasztásánál majd a  golyóréteg és a háttér kialakításánál is.

Világítás:

Világításra,  egy GE gyártmányú 23 wattos energiatakarékos, növényes égőt választottunk, ami már egy ideje jól bevált. Az újítás csak annyi hogy ki lett egészítve egy T8-as 18W-os fénycsővel, ami úgy lett beállítva, hogy a régi és a most elkészült terrárium növényeit is megvilágítsa. A lámpatestben még a gyári fénycső van, de hamarosan cserélve lesz, elvileg egy Opti Plant csőre, ami majd külön is kapcsolható lesz, ha természetes fény éppen kevesebb, lenne délelőtt vagy kora délután. A GE égő időzítőre van kötve, ami kora délutántól kb. lefekvésig világít.

Fűtés/hűtés:

Még mielőtt kitaláljuk, hogy milyen állatot szeretnénk tartani elengedhetetlen utána nézni a hő igényének és előre biztosítani kell azt a tartományt, amiben Ő jól érzi magát. Nálunk a téli fűtés elég meleget ad, nyáron meg ha szükséges klíma hűti le a levegőt, de ezt mi sem bánjuk. 🙂 A legtöbb terráriumi állat igen érzékeny ilyen szempontból, esetünkben a nyílméregbékák nagyon rosszul viselik a kánikulát…

“Dekoráció”

Növények:

Vettem egy nagy elnyílt broméliát, 2 sarját leválasztottam, azok kerültek be egyik és másik oldalra, de nem vízbe állítva! Nekem nagyon tetszik a fikusz, így megkockáztattam egy akciósat 🙂  -ami kicsit zsákba macska, mert nem használok talajt és kényesek is- majd próbálom valahogy életben tartani. A pletykát és a szobai futókát mindenki ismeri és szereti, mert gyorsan fut és lehet bátran letörni és gyökereztetni belőle. Most még erre se kell időt hagyni, mert a golyók közt lesz ideje a vízben megerednie. Került még bele vitorlavirág (Spathiphyllum) ami úgyszintén szereti a nedvességet és kimondottan igényli is a bepermetezést. Hasznos is mert tisztítja a levegőt, mindent a kis kedvencek egészségéért 😀 . Az anubias  az egyik legkedveltebb az akvaristák körében, én most nagy felbátorodással  két félét is vettem barterit és kávé levelűt ‘Coffeefolia’ 🙂 Ők most az új reménységeim, mivel szárazon vannak nevelve és nem víz alatt… A jávai moha (Taxiphyllum barbieri) alapvetően vízi növény így vízfolyásba és nedves helyekre tettem be. Valamint volt itthon szárított terráriumi moha is. Ja és kaptam egy kis zuzmó telepet így őt is betettem egy párkányra. 

Vasfa, Kókusz bújók, levelek:

Eddig próbálkoztam uszadék fával, szőlőtőkével de egyik sem bírta pár napnál tovább. Íny most megpróbálok biztosra menni és az akvarisztikában használt vasfát szereztem be. Az elfelezett kókusz héjnak pedig több szerepe is van mint búvóhely, petézőhely és dekorként is jól funkcionál. A levelek megkönnyítik a takarítást és az etetést pl. tücsökkel így ezeknek is nagy szerepe van a terráriumban. Tölgy és Platán levelet szoktam elsősorban használni és ha már platán annak jöhet a kérge is!

És hogy mért is került a Dekoráció “” jelbe?? Mert én úgy próbálom -lehetőségeimhez mérten- kialakítani ezeket a terráriumokat, hogy minél inkább otthonukként élhessenek bennük ezek a békák. Valamennyire az eredeti élőhelyüket próbálnám bele varázsolni egy-egy üvegkalickába. Tudom a valóságtól még mindig mérföldekre járok, de a cél ez lenne. Így a növényeket és a fát valahogy nem érzem díszítő elemnek…

Köv. bejegyzésben:

“Költségvetés, Záró gondolatok, Mérföldkövek !” Vagy valami ilyesmi…