Az első terráriumom hátterzése, berendezése

Hátterezés, elrendezés (2012.07. 08)

A terráriumom ugyebár nyílméreg békák számára készült, mégpedig olyanoknak, akik Dél-Amerika őserdeiből származnak. E nagy kiterjedésű területek – máig „érintetlen” esőerdőkkel- növény és állatviláguk szépségéről és változatosságáról ismertek. Ami a nedves párás meleg (25-27 °C között) klímának köszönhető valamint a tápanyagban gazdag talajának. Domborzata változatos, így terráriumunk hátterét sziklás, üledékes kőzetre emlékeztetően alakíthatjuk ki.

A képen látható milyen szerszámok kellenek a kreativitáson és rengeteg türelmen kívül.

A háttérhez a következő anyagokat használtam:

  • Hungarocell 2 és 4 cm-es
  • Fehér cement
  • Vasoxid festék
  • Virágcserép
  • Aqua- szilikon ragasztó+kinyomó pisztoly
  • Mérőszallag
  • Vonalzó
  • Filctoll
  • Tapéta vágó
  • Gázgyújtó

A hungarocellel való munka sok szeméttel jár erre érdemes már a legelején készülni. Én is gondoltam csak végül 3x annyi vett körül, mint reméltem, ezért nem árt rendszeresíteni egy porszívót, hogy a munkaterületet kívül-belül rendbe tudjuk tartani.

A növényeket méretüktől függően hungarocell darabkákkal körberagasztott cserépbe, illetve simán agyaggolyókkal ültetem majd be, a háttér előre kialakított üregeibe. A Bromelia vriesea (Pikkelyvirág) csak cserepesen ültethető és mint mindegyik szigorúan föld nélkül (megjegyzés, 2014.11.07.: tapasztalatom alapján, nem kell félni a virágföldtől)– az enyém nagyobbacska így nehéz lesz jól eligazgatni -de tartanék már ott…J Cserép nélkül a Epipremnum aureum-ot (szobai futó) és a Ficus pumila-t (apró levelű kúszó fikusz) ültetem majd. Még a háttér megtervezésének elején figyelembe kellett venni a növények elhelyezésének lehetőségeit, végig kell gondolni, méretükön kívül a futási szokásaikat is, valamint fényigényüket. Fontos szempont, mert a különböző növényeket nem feltétlen lehet utólag rakosgatni. Egyfelől mert nem egyforma gödör, üreg, vagy cserép kell Nekik, és ha csak szűkösebb hely jut egy Broméliának, vagy túl sok napfény éri időnap előtt elbúcsúzhatunk tőle.

Technikát illetőleg majd később tudok konkrétumokról beszámolni, most még csak a helyigény, ami biztosításra került.

Jöhet a kreativitás része a dolognak:

A hungarocellből egymásra és a terrárium belső falához illesztett különböző alakú méretű és állású elemek adják a majdan becementezett és végül színezett kőhatású elemeket. A hungarocell öngyújtóval vagy gázgyújtóval olvasztva könnyen alakítható így természetes formák is kihozhatók.

És végül a türelem része. Hát ebben én nagyon nem jeleskedem…:

Ragasztás után mi egy napot várnunk kell, mert elvileg 24 h a ragasztó kötési ideje. A cementezéssel is jó pár órát (vagy 1-1 napot) kell várni mire a 2. és 3. réteg is felvihető lesz… na meg a színezés….

És ahol most tart a dolog:

 

Az utolsó ecsetvonások (2012.07.13.)

Egy hét alatt sikeresen befejeződött a háttér cementesése, színezése és növényekkel való beültetése…

Na de nézzük, lépésről- lépésre:

Az első ecsetvonások 🙂

Érdemes egy vastag festő- és egy vékony gyerek pingálós ecsetet beszerezni erre a célra!

1. réteg

24 h-val később a 2. réteg

Újabb 24 h után a 3. réteg, 48 után pedig jöhet a festés 🙂

A különböző színek felvitele.

Legalább 2 doboz vasoxid port kell venni, de akár egyel is elég változatos árnyalatokat lehet kihozni, csak Mi nem bíztuk a véletlenre. Kis tejfölös pohárba érdemes tesztelni a különböző árnyalatokat mielőtt bekeverjük a szokásos cementes egyvelegbe, mert pl. a barnából elég egy nagyon kicsi viszont nekünk a sárga volt a másik szín abból dupla vagy olykor tripla annyit kellet használni… viszont együtt jó árnyalatot adtak.

Majdnem kész!!

Tisztogatás, utolsó simítgatások.

Óvatos dörzsölgetés, többszöri porszívózás kell a kis lepergő és leesni akaró darabkák eltávolításához.

Végül pedig egy nedves ronggyal való törölgetés tusoltatás, a zaccos víz leszívása zárta a takarítási folyamatot. A leszívás miatt ügyelni kell arra, hogy a terrárium valami asztalon, vagy mosógépen legyen, hogy műanyag vagy gumi csővel le lehessen üríteni egyszerű gravitációs módszerrel:a cső egyik felét a vízbe téve a másik vége alá egy vödröt és egy határozott szívással megindítani az áramlást.

Ezt úgy 3X- 4X ajánlott elismételni.

Agyaggolyóval feltöltjük, a víz beáramlási helyét a “gépház” felé pedig szivaccsal eltömítjük.

Ki-, majd beültetés előtt 😀

A növények gyökereit csak tisztán föld mentessen lehet beültetni a terráriumba,

így kisebb az esélye mindenféle kórokozó, élősködő betelepítésére!

Még egy bringázás is belefért beszerzőkörút gyanánt… ágakat, leveleket és fakérget gyűjtve.

Persze csakis átmosás és kifőzés után kerülhetnek majd be.

Míg a fák a levükben főttek a vírágok beültetésre kerülhettek, Párom pedig babrálhatott a technikával- és annak ördögével.

ecce 🙂

Alig pár 1000 Ft- ra jött ki a beruházási költségvetése /ahogy most épp állunk vele, – de majd összegzem azt is a végére/ ami bagatell összeg egy készre berendezett terráriumhoz képest!

És kicsit elfogultan igaz, de állítólagos nagy maximalistaként is azt mondom első terráriumnak nagyon jó lett.

Ügyesek voltunk és nagyon jó időtöltés volt a készítése, szóval jó kis hobbi lesz ez…

Ezúton Köszönöm Párom segítségét is!! 😀

Technika, egyéb (2012.07.15)

Behelyezésre kerültek a fák- lehet sok is lett majd a Brekuszok eldöntik… mivel főként a talaj vegetációban él az általam választott Dendrobates tinctorius azon belül is az azureus alfaj./A Dendrobates tinctorius “azureus” régebben külön fajnak számított ám 2006 óta csak színváltozata/alfaja a tinctoriusnak/

Az első időkben sűrűn elpusztulhatnak a beültetett növények, így az előző bejegyzésektől eltérően a szobai futó nem került még be, illetve a ficus-nak is csak az 1/4- e.

A hőmérséklet 28 °C, a páratartalom 88 % volt az első nap, amik megfelelnek az általam óhajtott békák igényeinek.

A megvilágítás igazából csak a növények szempontjából fontos. Mi GE 23 W-os, 1380 lm-es, 6500K-es sárgás fehér árnyalatú kompakt fénycsövet vettünk. Napi 8 h lesz megvilágítva, automata időzítővel vezérelve.

A kis patak áramoltatását egy aqael fan-1-es tipusú szűrőkosár nélküli szűrő látja el, 2 levegőcsővel kb. 5mm átmérőjűek.

Ennyit a technikáról, de ha valami kimaradt volna ( és tuti kimaradt – mert nem szerettem volna senkit a mindenféle piszlicsáré kis részletekkel untatni- de ha van rá igény, beszéljünk róla.

Szóval írjatok nyugodtan, kérdezzetek ha tudok válaszolok – de nefeledjétek kis zöldfülű brekuszos vagyok még, nagyon az elején-, vagy ha valamit szerintetek máshogy kellett volna… jöhetnek az ötletek, tanácsok úgy az eddigiekkel kapcsolatban bármiben … 😀

Helyzetjelentés (2012.07.30.)

A behelyezett fák egy hét után bepenészesedtek. Így kivettem újra letusoltattam, majd kisütöttem főzés helyett -nem volt szívem kidobni őket, kaptak még egy esélyt- és most nem lógott bele egyik se kicsit sem a vízbe. De sajnos pár nap múlva ismét ugyanazt produkálták . Így szőlőtőke /vagy vasfa/ fog belekerülni. És biztos ami tuti alapon a szellőző rést is növelni fogom.

A növények jól bírják benne, szeretik a helyüket, napi 1x spriccelve vannak.

A agyaggolyóból a 6 liter kevésnek bizonyult így még nem költözhető a “lakás”, mivel így a golyók nagyrészt lebegnek, ha erre ugranak könnyen alámerülhetnek .

Viszont a legutóbbi bejegyzésem óta került bele 2 búvóhely és pár dunai kő. A fenti problémák korrigálása után végre valahára jöhetnek a lakók.

Költségvetés:

Na, lásuk amivel még adós maradtam: a jelen állapotnak eddigi kiadásait ( kb. 6-10 l golyón kívül más tétel nem is jön már hozzá).

És láss csodát, 14.000- Ft-om van benne, rengeteg izgalom, élmény és egy nem is olyan rossz; hátterezett – berendezett,vízfolyásos, növényesített és nem utolsó sorban, saját elképzeléseim által megtervezett terrárium tulajdonosa lettem. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a szőlőtőke pl. otthonról lesz, a bújókát kaptam ajándékba (ezúton is köszönöm 🙂 ). A szivattyút, és hozzá a szilikoncsövet egy halastól oroztam el (örök hálám érte :D). A kis köveket a Dunán szereztem, ahogy a száraz levelek és fakérgek is saját gyűjtésűek. Szóval van egy csomó apróbb és komolyabb tétel, amin egy kis nyitott szemmel – füllel járással, kapcsolatokkal, kreativitással simán bárki le tud faragni.

Én csak bátorítani tudok mindenkit terrárium készítésre – hátterezésre!

Sok sikert, és sok örömet Nektek is hozzá!

 

A nagy nap 😀 (2012.08.08.)

A szellőző rés kijavítva. Az ajzat feltöltve a lentebb látható agyaggolyók közül a nagyobb átmérőjűvel. Levelek, kérgek leforrázva, berakásra várva. A hő- és páratartalom megfelelő. Szőlőtőke majd később érkezik. A víz, amivel feltöltöttük akváriumi volt és már 2-3 hetet a terráriumba is állt -illetve áramlott, mosta a golyókat, ezért is biztos ami tuti alapon egy 50%-os vízcsere is be volt iktatva a napokban.

A hátsó szellőzőrés le lett ragasztva szúnyoghálóval és egy üveg lappal letakarva lehet kívülről szabályozva a szellőzést.

Ami viszont kisebb probléma lehet a világítás megemeli a hőmérsékletet jó 2 fokkal, így inkább lecseréljük a GE 23 W-os, 1380 lm-es izzót neoncsőre, hátha az jobb lesz… vagy esetleg PC veltilátort kap. Ez még a napokban remélhetőleg megoldódik.

 

 

De ez a pár fok nem akadály a békáim előtt…

így- ha az odafönn valók is úgy akarjákmég ma megjöhetnek a lakók is!

Néhány kép a kész terráriumról:

 

Megérkeztek! (2012.08.08.)

Játszunk pókembereset!!!

Az első nyílméregbéka csapatom 😀

Én benne vagyok, hihiii

Parasztizálunk 😀
Szőlőtőke és kukoricacsuhé társaságában. 🙂 levéltetűre vadászunk!

Átrendezés alatt… de élvezzük 🙂

A 3 kis dendrobates leucomelas

Megérkeztünk!!!!!
(Mi vagyunk a Dendrobates tinctorius azureus -ok)

Terepszemle…

Hol vagyunk???

Egy kis bújócska??

Vacsi van, szökik a kaja!! Usgyi…

 

Szőlőtőkével gazdagodva 🙂 (2012.10.09.)

Ma bekerülhetett a rég várt szőlőtőke az alapos tusolás és kifőzés után. Remélem jó szolgálatot tesz majd. De ami biztos a Brekuszaim oda vannak érte. Úgyhogy köszönet érte a Brekik nevében is.

 

 

Tapasztalatok az elmúlt két év alapján (2014.11.20.)

Gyorsan eltelt ez a 2 év. Az első terráriumunk azóta és szépen üzemel, a békák jól érzik magukat, ezt mi sem bizonyíthatja jobban hogy folyamatosan petéznek. Mi meg a terráriumok számát gyarapítjuk azóta is 🙂 Sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, nem hiába, ez egy olyan hobbi, hogy a tudásnak csak kis részét lehet könyvből elsajátítani, a fennmaradó nagyobb részt pedig csak gyakorlat útján lehet megszerezni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg dolog jóval könnyebb volt a sok éves haltenyésztési múlttal (és jelennel), mint anélkül lett volna.

Akkor lássuk:
A hátterezésnél azért esett a választásunk a fehér cementes verzióra, mert könnyebben takarítható, mint egy természetes, talaj alapú háttér. Bebizonyosodott, hogy tényleg nagyon jól takarítható, de az a hátránya, hogy előre meg kell tervezni a növények helyeit, mert nehézkes új ültető zsebeket hozzáadni egy működő terráriumhoz. A természetes háttér lehet parafa, vagy tőzeggel esetleg kókuszrosttal bevont hungarocell vagy purhab. Sajnos nehezen takarítható, mert a dörzsölés hatására erősen kopik, viszont növényt illetve cserepet oda tudunk tűzni egy kis fémdróttal vagy kapoccsal ahova szeretnénk, de akinek több ideje van a terráriummal bíbelődni az válassza nyugodtan mert sokkal esztétikusabb.

Mint az a fentiekében olvasható a behelyezett fákkal elég sokat küzdöttünk, mert szinte mindig penészesedésnek indultak függetlenül a szellőzés milyenségétől és méretétől. A szőlőtőke és az uszadéka sajnos nem igazán magas páratartalmú terráriumba való. Ha mégis valódi fát szeretnénk betenni a legjobb megoldás, ha valamilyen vasfát teszünk be, mert az garantáltan nem fog penészedni, illetve sok-sok év alatt sem bomlik le.

A másik nagyobb problémát a növények jelentették még az elején, mert a legtöbb elég hamar elpusztult. A broméliát jó ötletnek tűnt az agyaggolyó szintje alá süllyesztett cserépbe ültetni, de sajnos nem volt az. Az okot az a távhit adta, hogy a broméliák szeretik a nedvességet, ez részben igaz is, de csak a magas páratartalmat kedvelik, azt nem ha gyökerük folyamosan vízben áll. Igazból jobban viseli, ha kiszárad egy picit a gyökere, mint azt, ha nedvesen van folyamatosan. Ugyanez sajnos igaz a ficus pumila-ra, a szobai borostyánra, fittóniákra, pletykákra és a tillandsiák is.

Ami jól bírja a folyamatos vizet az a szobai futóka, aminek még az sem okoz gondot, ha a levele is folyamatosan víz alatt van. (Igaz víz alatt sok levelét elveszti de folyamatosan újakat hoz) Ezek a növények is jól bírják a vizet: vitorlavirág, diffenbachia, syngonium, gyompálma. A vízi növények közül az anubiasok és a mohafélék egy része bírja a párás levegőn való tartást.

A technikából a szökőkútpumpaként berakott akvárium szűrőt néhány hónap után lecseréltük egy akváriumi vízpumpára, mert már nem tudta kellően magasra emelni a vizet, kitakarítása után sem.

A fenti írásban még gondot fordítottunk arra, hogy a növények talaj nélkül aquapóniásan agyaggolyókkal legyenek beültetve. Ez teljesen fölösleges, kicsi az esélye annak, hogy a talajjal bármiféle szennyezést vagy kórokozót vigyünk be, de azért kerüljük a kiskertből összeszedett földet, biztos ami biztos. Az agyaggolyó réteg fölé célszerű egy sűrű szövésű hálót tenni, hogy a vizet tisztán tartsuk, illetve a golyók ne menjenek teli elhalt levelekkel, talajdarabkákkal, mohadarabkákkal, gyökérzettel így a takarítás is sokkal egyszerűbb, mert hálóstól ki lehet emelni az egész avart.

Nagyon megkedveltük ezt a hobbit, ezt más sem mutathatná jobban hogy folyamatosan bővítgetjük a békaállományt, ami már a következőkből áll (hozzánk kerülési sorrendben): Dendrobates tinctorius “azureus”, Denrobates leucomelas, Dendrobates tinctorius “nominat”, Phyllobates vittatus, Theloderma bicolor (nem a nyílméregbékák családjába tartozik), Ranitomeya amazonica.

Jelenleg így néz ki a terrárium:

P1180052 másolata P1180049 másolata P1180048 másolata

Jelenlegi lakók: Dendrobates tinctorius azureus csapat

Hozzászólás